A Halloween, vagyis a „szentek éjszakája” a mai Egyesült Királyság területén élő kelták évszakváltó és halottbúcsúztató ünnepe volt. Az október éppen a hosszú nappalokat nyújtó nyár és a zord tél közé esik, így ilyenkor a kelták tűzünneppel és lakomával emlékeztek meg az elmúlásról és a halottaikról, akik szellemét meg is hívták maguk közé. Ehhez hasonló szokások a világ minden táján fellelhetők valamilyen formában.
Azért, hogy az elhunytak lelke ne maradjon az élők között tartósan, különböző módokon tették házaikat barátságtalanná: eloltották a tűzhelyt, szellemeknek öltözve parádéztak az utcán és ijesztő töklámpásokat faragtak. A Jacknek nevezett töklámpás kialakulásáról különböző mesék szólnak, az viszont bizonyos, hogy a kelták még más gyökérnövényekből, retek- vagy répafélékből faragták, és a ma is használt nagy, sárga takarmánytök már az amerikai mezőgazdasági adottságok miatt váltotta le a korábbi alapanyagokat.
Az ünnep másik jellegzetessége a bocsánatos csínytevés. Az emberek borsot törtek egymás orra alá, majd a csintalan szellemekre fogták. Ez a modern korban úgy alakult át, hogy a jelmezekbe öltöző gyerekek dalokat, verseket, vagy vicceket adtak elő, amiért gyümölcsöt, édességet vagy pénzt kaptak. Ma már többnyire ezt a mókás oldalát mutatja a Halloween, a gyerekek pedig mindenütt imádják, hiszen mi lehet annál jobb móka, ha jelmezekbe bújva gyűjthetik az édességet?
Ne feledjétek, október utolsó estéjén… Csokit vagy csalunk!
Hogyan dobd fel a kerti játékot: kreatív ötletek a szabadban »