Tojcsi mese 18

<h3>A tizennyolcadik - amiben eltűnik Spanyolország, de Tojcsi berúgja</h3>  
<p>
    Tudjátok, milyen lehet egy rakás focista fején ülni? A világ legjobb játékosain csücsülni?<br>
    Tojcsi éppen ezt csinálta.<br><br>
    Andris, a tesóm, imádja a focit. A barátai is. Reggeltől estig tudnának focizni, ha Anya vagy a Nagyi nem parancsolná őket asztalhoz időnként valami csábító finomsággal. Mostanában nagy tál eperrel, amit a Nagyi szerint igazából szamócának hívnak, de akkor is nagyon finom. Persze, olyankor én is focistának számítok, nekem is jut bőven belőle.<br>
    Van, hogy csak úgy magában esszük, csak úgy harapva, vagy kapunk rá egy kis tejszínhabot a Nagyitól. Zsófiék porcukrot is szoktak rászórni, de Anya azt mondta, felesleges, mert nem egészséges a sok cukor, főleg, hogy az eper önmagában is édes. <br>
    Ha kisebb szeműek az eprek, vagyis szamócák, akkor Anya szokott turmixot is csinálni belőle, de a legfinomabb, mikor fagyi készül. Akkor beteszi az epret a fagyasztóba, jól megfagyasztja és úgy teszi be a turmixgépbe egy kis tejszínnel. Nagyon finom, majdnem olyan, mint az igazi fagyi, amit annál a bácsinál lehet enni, a piaccal szemben. Igaz, Apa mindig mondja Anyának, hogy egyszer így fogja tönkretenni a turmixgépet, hogy a fagyott epret beleteszi, de amikor kész a finomság, ő is nagyon szereti.<br><br>
    Most is epreztünk, aztán újból eltűntek a focisták, de ott hagytak mindent Andris szobájában, amivel előtte játszottak. Persze, az is foci volt, mert most mindenhol focizás ment. Még a tévében is. Esténként Andris és Apa ott ültek előtte és nézték a meccseket, meg jól megbeszélték, hogy ki milyen ügyetlen volt, és nagyokat kiabáltak, ha valaki gólt lőtt.<br><br>
    Valami európai izé volt, ahol sok ország csapatai játszottak egymás ellen. Ezt az Európát nem értettem, meg igazából ezt az ország dolgot se, de aztán a Nagyi elmagyarázta, hogy az országokban sok emberek laknak, akik egyféle nyelven beszélnek. Mert nem mindenki tud úgy beszélni, ahogy mi, van, aki ezt nem is érti, mert máshogy beszél, amit meg mi nem értünk. Kérdeztem a Nagyit, hogy akkor a szembeszomszéd bácsi az már egy másik ország, mert sosem értem, hogy mit mond, de azt mondta, hogy nem, ő csak motyogva beszél, azért nem értem.<br>
    - Akkor - kérdeztem a Nagyit -, a másik országok azért másik országok, mert ha nem motyognak, akkor se értjük, amit mondanak?<br>
    - Hát valahogy úgy - mosolygott. - És van egy nagy-nagy földrész, amit sok helyen tenger meg óceán vesz körül, és mi ezen a nagy földrészen élünk, sok másik országgal együtt, és ezt a nagy földrészt hívják Európának.<br>
    - Mindenhol víz vesz akkor körbe minket? Mint egy szigetet? Mint azt a szigetet, ami a Dunában van és van rajta szökőkút, meg lehet olyan négykerekű biciklizni? Ott is sokan beszéltek más nyelven.<br>
    - Majdnem - magyarázta a Nagyi -, csak ez olyan nagy sziget, hogy évekig tartana körülbringázni.<br>
    - És a víz az milyen nagy? Átlehet rajta úszni?<br>
    - Ahhoz azért túl nagy, a hajók is néha hetekig mennek át rajta. Meg nagyon mély is.<br>
    - És ott élnek a fókák?<br>
    - Igen, azok is.<br>
    - Meg a delfinek is, ugye? <br>
    - Azok is, meg a rákok, meg a polipok, és még nagyon sok féle állat.<br>
    - Meg a cápák. Azok a sokfogúak.<br>
    - Igen, cápák is ott élnek.<br><br>
    Elgondolkoztam.<br>
    - És mi van a túlsó parton? - kérdeztem, mert ugye, minden víznek van másik partja.<br>
    - Ott egy másik fölrész van, sok-sok országgal és sok-sok emberrel.<br>
    - És azok is máshogy beszélnek?<br>
    - Igen, bár sok helyen beszélik ugyanazt a nyelvet.<br>
    - Akkor azok egy országban élnek?<br>
    - Nem - magyarázta a Nagyi. - Vannak olyan országok, ahol egy nyelven beszélnek, de mégsem egy ország. Sőt, nem is biztos, hogy ugyan azon a földrészen laknak.<br>
    - És mégis megértik egymást?<br>
    - Igen. Ott van például Amerika, ami egy másik földrészen van, ahol angolul beszélnek, úgy, mint Angliában, ami itt van Európában. <br><br>
    Most már kezdett ez az egész egy kicsit kusza lenni.<br>
    - És akkor most a tévében azok fociznak, akik az innenső parton országok, ugye?<br>
    - Igen, ezt ügyesen összeszedted - mondta a Nagyi, megsimogatva a fejemet. - Kérsz még epret?<br>
    De már nem kértem. Túl sok volt egyszerre országból, vízből meg már eperből is, ami ugye igazából szamóca.<br><br>
    Ott tartottam, hogy mostanában ugye minden a fociról szólt, így aztán, ha nem a téren rúgták a fiúk a labdát, és ha nem is a TV előtt kiabáltak, akkor Andris szobájában gombfociztak.<br>
    Az tényleg olyan volt, mint ha jól felpumpált kabátgombokkal játszottak volna. <br><br>
    Persze, ezeket nem lehetett felvarrni, mert nem voltak lyukak rajtuk, de pöckölni nagyon klassz volt őket. Úgy folyt a játék, hogy volt egy pici gomb, az volt a labda és azt kellett a nagy gombokat pöckölve a kapuba juttatni. A nagy gombok voltak a játékosok. Még az arcképük is rajta volt, minden országból mindenkié.<br>
    Andris és a barátai ezekkel játszották le a nagy meccseket újra, amit a tvben láttak. Igaz, az eredmény nem mindig lett ugyan az, mint a valóságban, de az annyira nem számított. Most, hogy elrohantak igazi labdával, igazi focit játszani, az utolsó mérkőzés játékosai ott maradtak összehúzva egy kupacban, a pályán. Egy ilyen játékos kupacon üldögélt Tojcsi. Nem is üldögélt, inkább félig feküdt, a kezén támaszkodva.<br><br>
    - Nos? - húzta fel a szemöldökét -, Játszunk egyet?<br>
    - Én még nem játszottam ilyet - bizonytalanodtam el-, te már igen?<br>
    - Én szuper játékos vagyok! - Tojcsi általában szuper volt, mindenben. Bármiről is legyen szó.<br>
    - Akkor mutasd, hogy kell!<br>
    - Jó, legyen! - tápászkodott fel Európa legjobb focistáiról. - Nahát, azt úgy kell, hogy veszel egy játékost. Mondjuk ezt a szakállast - gurított ki egy nagyra nőtt gombot, amin egy szőrös bácsi képe volt. <br>
    - Na, most fogjuk, és jól meglökjük, hogy eltalálja azt a labdaizét és belökje a kapuba. - Ezzel aztán jó nagyot taszított a játékoson, és elgurította. A szakállas csak gurult, gurult, egy ideig még a labda felé, de aztán elfordult és meg sem állt asz asztal széléig, ahol aztán eltűnt a mélyben.<br><br>
    Tojcsi nézett egy darabig utána, de aztán megrázta a vállát, mint ha mi sem történt volna és újabb játékost indított útjára. Az friss, kipihent focista még gyorsabban indult a kapu felé, de ő is elvétette. Elsuhant először a labda aztán a kapu mellett, majd szótlanul eltűnt az asztal szélénél.<br>
    - Na, keresek egy ügyesebbet - túrt a kupacba Tojcsi és újabb játékost küldött a kapu felé, de az se jutott el a célig. Valahogy mindenki a föld felé törekedett, az asztal szélén lehuppanva aztán továbbgurultak a szoba padlóján.<br><br>
    Mikor a hatodik vagy a hetedik játékos tűnt el, azért megkérdeztem:<br><br>
    - Biztos, hogy ezt így kell játszani? - de Tojcsi egészen biztos volt benne. <br>
    - Bízd csak ide, értek hozzá, csak ezek friss játékosok, még nincsenek bejáratva… <br><br>
    Az más, gondoltam, ha nincsenek, hát nincsenek. Mikor aztán már egy csapattag sem volt az asztalon, hanem mindegyik valahol elgurulva a földön, a labdaszerű izé pedig még mindig mozdulatlanul hevert a kapuval szemben, újra megkérdeztem a mestert:<br><br>
    - És akkor most, hogy fog a labda bejutni a kapuba?<br>
    - Hogy hogy? - nézett maga mögé Tojcsi, de mivel már nem maradt több gurítanivaló játékosa, elgondolkodott egy pillanatra, aztán felkiáltott: <br>
    - Hát ííííííígy! - ezzel, mint egy rakéta megindult a labda felé és nekifutásból, jó erősen berúgta a kapuba. <br>
    - Góóóóóóóóóóóól! - üvöltötte, aztán, mint aki megkergült, ugrálva rohanta körbe a pályát, vagyis az asztalt, kezét széttárva a nem létező közönség felé, mint ahogyan a tvben láttuk tegnap este.<br>
    - Na - állt meg végül előttem, kihúzva magát. - Így kell ezt, látod, mint a nagyok!<br><br>
    Ebben én ugyan nem voltam olyan biztos, de nem volt időn megvitatni ezt a kérdést, mert meghallottam Andris hangját, ahogy beköszönt a Nagyinak a konyhába.<br>
    A szokásos eső véget vetett a focinak, az ázott sportembereket hazakergetve.<br>
    Gyorsan elkaptam Tojcsit és kiosontam Andris szobájából, mert nem volt semmi kedvem meghallgatni, hogy ez az ő szobája és ilyen pisisek, mint én, csak engedéllyel juthatnak be oda.<br><br>
    Így aztán elillantunk, mint ha ott se lettünk volna.<br><br>
    Persze a dolognak azért még volt folytatása, mert a vacsoránál kiderült, hogy eltűnt Spanyolország.<br>
    Már nem úgy, hogy az egész, emberestől meg minden, csak a spanyol válogatott. A focisták.<br><br>
    Vacsora után az egész család azt kereste. Mindent feltúrtunk Andris szobájában, mire a tizenegy gurulós játékost megtaláltuk. Persze, hogy hogy kerülhettek Európa legjobb focistái a szoba legeldugottabb sarkaiba, senki se tudta.<br><br>
    Talán jobb is!
</p><br>

<div class="text-center">
    <p class="lead">Olvasd el a többi mesét is!</p>
    <div class="btn-group" role="group">
        <a href="/tojcsi-mese-1" class="btn btn-primary">1</a>
        <a href="/tojcsi-mese-2" class="btn btn-primary">2</a>
        <a href="/tojcsi-mese-3" class="btn btn-primary">3</a>
        <a href="/tojcsi-mese-4" class="btn btn-primary">4</a>
        <a href="/tojcsi-mese-5" class="btn btn-primary">5</a>
        <a href="/tojcsi-mese-6" class="btn btn-primary">6</a>
        <a href="/tojcsi-mese-7" class="btn btn-primary">7</a>
        <a href="/tojcsi-mese-8" class="btn btn-primary">8</a>
        <a href="/tojcsi-mese-9" class="btn btn-primary">9</a>
        <a href="/tojcsi-mese-10" class="btn btn-primary">10</a>
        <a href="/tojcsi-mese-11" class="btn btn-primary">11</a>
        <a href="/tojcsi-mese-12" class="btn btn-primary">12</a>
        <a href="/tojcsi-mese-13" class="btn btn-primary">13</a>
        <a href="/tojcsi-mese-14" class="btn btn-primary">14</a>
        <a href="/tojcsi-mese-15" class="btn btn-primary">15</a>
        <a href="/tojcsi-mese-16" class="btn btn-primary">16</a>
        <a href="/tojcsi-mese-17" class="btn btn-primary">17</a>
        <a href="/tojcsi-mese-18" class="btn btn-primary disabled">18</a>
        <a href="/tojcsi-mese-19" class="btn btn-primary">19</a>
        <a href="/tojcsi-mese-20" class="btn btn-primary">20</a>
        <a href="/tojcsi-mese-21" class="btn btn-primary">21</a>
        <a href="/tojcsi-mese-22" class="btn btn-primary">22</a>
    </div>
</div>

Olvasd el többi cikkünket is:

Játék kint vagy bent? »

A szerepjátékok fontossága »

Pszichológus válaszol: kilövésre felkészülni, irány az első osztály! »

Összes cikkünkért kattints ide »

Mi is sütiket (cookie) használunk az oldalainkon. Segítségükkel továbbra is szeretnél okos és hasznos termékajánlókat látni? Elolvasom bővebben    Rendben Nem szeretném